MÁRAI SÁNDOR idézetek versek

“Az emberek semmire sem vágynak úgy, mint önzetlen barátságra. Reménytelenül vágynak erre.” Márai Sándor

A gyerekek



"A gyerekek gyorsan ítélkeznek és megfellebbezhetetlenül."
Posted by Eszti
Küldés e-mailbenBlogThis!Megosztás az X-enMegosztás a FacebookonMegosztás a Pinteresten
Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal



"Embernek születtél, s ezért nem kívánom tőled, hogy megbocsáss az embereknek. Értsd meg őket, és hallgass."



Címkék

  • hangos vers (3)
  • idézet (32)
  • vers (5)

Márai Sándor Monológ

Akarok még hinni az életemben
s a mások életében - akarom,
hogy izmos és erős legyen karom
s földaloljak egy lobogó "igen"-ben.

Mert megbocsátottam mindenkinek
s szeretném, hogy nekem is
megbocsásson, ki tettenért
a pózon és csaláson
és ne vádoljon többé senki meg.

A múltat én elhordozom magammal
új életemre, mint zsákját a vándor:
hogy éltem egyszer én, Márai Sándor,

s emlékeimmel elmotozva élnék,
mert amit érdemeltem, rámtalált:
kaptam egy életet és egy halált.

Népszerű bejegyzések

  • Márai Sándor Sértődött vers
    Én nem akartam, istenem - S nem kértem, hogy segíts nekem Gyanútlan érkeztem, meleg Szavakkal is kerestelek Nevetgéltem a nap alatt ...
  • Semmi nem érkezik idejében
    "Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt his...
  • A hazáról és az államról
    Márai Sándor  A hazáról és az államról "Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: 'Korbáccsal és szöges ostorr...
  • Márai Sándor Halotti beszéd
    Látjátok, feleim, szem'tekkel mik vagyunk. Por és hamu vagyunk Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a M...
  • Mindent elérhetsz az életben
    “Mindent elérhetsz az életben, mindent legyőzhetsz magad körül és a világban, mindent neked adhat az élet s te mindent elvehetsz az élettő...
  • A világi méltóság
    " A világi méltóság aranyfüst és játékpénz:de az emberi méltóság valóság színarany. Miért játszol hamis pénzért,mikor Isten megtömt...
  • A kínai mese
    A kínai mese Szóval – mondta a nő -, eljössz?… A férfi hallgatott. Kesztyűjét húzogatta, s ezt mondta, lesütött szemekkel: Hallotta...
  • Csak a lelkiismeret
    “Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mi...
  • Márai Sándor Tanú vagyok rá
    Tanú vagyok rá, láttam, itt vagyok, A két szemem tanú rá és a lelkem. Szemen köphetsz ember, mert hallgatok, Hisz láttam, gyáva voltam...
  • Kétféle lustaság van
    “Kétféle lustaság van: vízszintes és függőleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben; abban, hogy elodázza elha...

Amíg azt hiszed

"Amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted; elég, hogy megbocsáss az emberek összességének. Nem kell sok ahhoz, hogy e reménytelenség közepett megengeszteljenek. Egy ember elég. S nem igaz az sem, hogy nem találkoztál ezzel az emberrel. Csak éppen ideges voltál, vagy türelmetlen és mohó, s odább mentél. Mert ember vagy, mert ilyen az emberi szív."

Márai Sándor A hazáról és az államról





Márai Sándor A hazáról és az államról


"Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: 'Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat.' A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem.
A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összesége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.
Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi mértékben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza végzet, személyesen is. Nem fontos, 'szereted'-e, vagy sem. Egyek vagytok.
De úgy látom és tapasztalom, hogy te - szóval ünnepélyesen, írásban és a dobogókon - inkább az államszeretetről teszel bizonyságot és hitvallást.
A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van.
De az állam ad finom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte, ha - férfiasan, kidüllesztett mellel - megvallod a világ előtt, hogy te szereted az államot, akkor is, ha kerékbe törnek. Általában nem törik ezért kerékbe az embert. Éppen ezért, minden államszeretet gyanús.
Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret.
Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered.
(Márai Sándor: Füves könyv. Helikon Kiadó, 2000. 33-34. oldal)
Képablak téma. Üzemeltető: Blogger.